2013. április 11., csütörtök

Krumplis tészta

Éva Szeretem a tésztát! játékára hoztam ezt a receptet, ami egyébként anyukám egyik kedvence. :)
Amikor születtem, és a mamám megkérdezte anyutól, hogy mit főzzön neki a kórházba, ezt rendelte. Mire mamám: Miiiiit? Krumplistésztáááát? :)))
De végül elkészítette, és másnap ahogy kicsomagolta a kórteremben, szégyenében elpirult, mert:
1. zavaróan erős, de nagyon finom illattal lengedezte be a kórteremet
2. ilyen "szegényes" ételt kínos volt bevinnie, hiszen minimum rántott hús dukált volna. :)

Érdekes, én egyáltalán nem szerettem a krumplis tésztát sokáig, most már megeszem, de nálam továbbra is az édes tészták vezetnek (diós, túrós, grízes, mákos, káposztás).

A tésztát én magam gyúrtam, erre külön büszke vagyok. Mamám és anyukám szinte mindig maguk gyúrják a mai napig még a levestésztát is. És sajnos nem vagyok ennyire türelmes, pedig tényleg ez az igazi.



Hozzávalók a tésztához:
  • 50-60 dkg liszt (fele rétes liszt/fele finom liszt)
  • 1 nagyobb egész tojás
  • hideg víz
A krumplihoz:
  • 1 fej hagyma
  • burgonya
  • pirospaprika
  • só 
  • bors
  • zsir

A tészta hozzávalóiból rugalmas, de viszonylag kemény tésztát gyúrunk, 2 részre osztjuk. Gyúrás közben fokozatosan adjuk hozzá a vizet, vigyázva, hogy ne legyen túl puha.
Ezután nagyon vékonyra nyújtjuk (mamám mindig azt mondta, ha a tésztát konyharuhára tetszük, és alatt jól látszik a konyharuha kockája, akkor már jó :) ).
Ha kész vagyunk egy konyharuhára tesszük, a kicsit szikkasztjuk (ha csak 1 levelet gyúrunk, akár el is hagyható), és addig kinyújtjuk a másik levelet.

A tészta vágása, ahogy mamám csinálja:
  • a kinyújtott tésztát alaposan meglisztezzük
  • feltekerjük a sodrófára
  • erőteljes mozdulattal kihúzzuk belőle  a sodrófát
  • levágunk a tésztából 4-5 db 1 cm-es csíkot, majd ezt keresztben is 1 cm-es csíkokra vágjuk  (a hajtott széleinél fele olyan vastagra vágjuk, mert amikor kihajtjuk, ott pont dupla széles lesz)
  • kezünkkel "széttúrjuk" a kockákat, hogy ne ragadjanak össze
  • ezzel a módszerre nagyon gyorsan vághatjuk nagyon szép egyformára a tésztát
Lobogó vízben kifőzzük. Amikor feljön a víz felszínére a tészta, már szedhetjük is ki. Kevés zsírt tegyünk rá, keverjük alaposan össze.

A hagymát felkockázzuk, kevés zsíron üvegesre pirítjuk, megszórjuk pirospaprikával, rádobjuk a felkockázott burgonyát, sózzuk,  nagyon kevés vizet alá öntve (és a vizet folyamatosan pótolva) puhára főzzük. Végül krumplinyomóval durvára törjük, megszórjuk borssal, és összekeverjük a kifőtt tésztával.

Fogyasztás előtt ki-ki még megszórhatja frissen őrölt borssal. Savanyúsággal nagyon finom.


8 megjegyzés:

Flóra írta...

Szuper fázisképek" a tészta készítéséről!!! Hű megkívántam! Én imádom! Szegényes vagy nem, nem is kell mindig húst-hússal enni!

Ditti írta...

jujj köszi! Pedig izgultam, hogy nem biztos hogy érthetőek lesznek a fázisképek, és még részletesebben kéne leírnom. De akkor ezek szerint követhető! :)
Egyetértek: nem hogy nem kell mindig húst-hússal enni, de kifejezetten hatásos egy-két húsmentes nap, annyira fel tud frissíteni!

Anikó írta...

Kedvet kaptam tésztát csinálni!:-) Nagyon ügyes vagy!!!!:-)

Ovi Varázs írta...

Anyukám gyakran készített és készít a mai napig, az oviban is éppen a héten volt, de én még sosem főztem, pedig nagyon-nagyon szeretem!!! Nagyon ügyes vagy Ditti!!!:)))

Dia írta...

Nalunk soska a "szulos",korhazi etel ami anyukank minden lanyanak vitt az unokak erkezesekkor :-)))

Csilla írta...

De ügyes vagy!! Le a kalappal, büszkék lehetnek rád Anyukádék! Még sosem készítettem így tésztát, pedig annyira, de annyira finom, egész más a házi (kocka)tészta! Imádom a krumplis tésztát salátával!

Ditti írta...

Anikó: köszönöm! Csak hajrá!!!
Ovi Varázs: nagyon köszi! Nincs benne egyébként semmi ördöngösség, csak hát ugye idő-idő-idő...
Dia: Hát ez nagyon aranyos! Azt hittem, csak az én anyukám volt ilyen elvetemült. :)
Csilla: hát, talán ideje lenne megpróbálnod, nem? olyan ügyes vagy, biztosra veszem, hogy elsőre fantasztikusra sikerülne neked is! :) Amúgy meg köszönöm a kedves szavakat! :)

teller-cake írta...

Óh, a várva-várt tészta poszt, nagyon ügyes vagy! És aranyos a sztori, szerintem is ez egy nagyon finom étel és ha a kismama ezt kívánta....mit lehet tenni? ;-)))
Képzeld, az én férjem cukorral eszi....brrrr.....

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...