2013. április 23., kedd

Málnalekváros kakaós piskóta

Valahogy hajlamosak vagyunk az igazán egyszerű, régimódi desszertekről megfeledkezni. Legalábbis rám ez nagyon jellemző. És amikor újra felfedezem őket, olyan jó, nyugodt érzés kerít hatalmába...nem is tudom megfogalmazni.
Vasárnap délutánra valami igazán könnyű sütire vágytam, így kitaláltam, hogy sütök vizes piskótát.
És árválkodott még egy fél üveg málnalekvár is a hűtőben. De ha málna, akkor ahhoz nagyon passzol a csoki meg a kakaó, így végül elkészült ezt a sima, egyszerűségében nagyszerű kakaós piskóta házi málnalekvárral töltve.
Az előző napról megmaradt 2 tojásfehérjét is felvertem a 4 tojás fehérjével együtt.  Kicsit féltem, nehogy elrontsa a jól megszokott arányok harmóniáját, de kár volt aggódni, mert csudafinom piskóta készült.
A tetejére csak porcukort szórtam, de csokimázzal is meg lehet koronázni (eredetileg ezt terveztem rá, de végül maradt a porcukros verzió).




A sima vizes, kimérős piskótát már leírtam itt, de most azért leírom a kakaósat is, ami csak annyiban tér el, hogy a liszt egy részét kakaóra cseréljük.
Természetesen több tojásból is süthetjük.

Hozzávalók:
  • 4 egész tojás lemérve, ez xx dkg, nálam épp 24 dkg volt
  • 2 tojás fehérje (kihagyható)
  • xx dkg cukor (nálam 24 dkg)
  • xx -2 dkg liszt (nálam 22 dkg)
  • 2 dkg jó minőségű kakaó
  • 1 cs. sütőpor
  • 8 + 2  ek hideg víz
  • csipet só
  • 1 cs. sütőpor
  • málnalekvár a kenéshez
A tojásokat lemérjük, majd kettéválasztjuk.
A tojássárgát először a cukorral és sóval, majd a 8 ek vizet is hozzátéve nagyon habosra keverjük gépi habverővel.
Hozzáadjuk az átszitált lisztet, kakaót és sütőport, fakanállal elkeverjük.
A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan a tésztába forgatjuk.
(Mielőtt a tésztába forgatnám, át szoktam keverni a masszát, mert amíg a hab verődik, a massza áll, és sokszor besűrűsödik, ezért még 2 ek vizet szoktam hozzátenni, elkeverem, és ezután forgatom csak bele a habot.)
Kikent, liszttel megszórt tepsibe öntjük, óvatosan elegyengetjük, a tepsit a gyúródeszkához ütögetjük, hogy a buborékok eltávozzanak, majd  forró sütőbe téve megsütjük (legalább 20 percig ne nyissuk ki a sütő ajtaját, nehogy visszaessen). Tepsiméret: kb. 20x35 cm.
Sütőpapírra borítjuk, és a papír segítségével visszafordítjuk a piskótát, teljesen kihűtjük (rácsra téve, ha van, nekem nincs).
Ha kihűlt félbevágjuk, és lekvárral alaposan megkenjük.
Tetejére porcukor vagy csokimáz kerüljön.

én csak ilyen húros vágóeszközzel tudok egyenesen vágni :)

6 megjegyzés:

annalíz írta...

Szia Ditti, légyszíves nézz be hozzám, hagytam ott neked valamit...

Flóra írta...

Nálad hízlalom a szemem! Fincsi lehetett! Puszi

trollanyu írta...

Ez így van, én sem gyakran sütöm a régi kedvenceket, mert mindig valami újat akarok kipróbálni. Nem tudom mi ez húros vágóeszköz, de szépen elvágtad vele a piskótát.

Hankka írta...

Annyi-annyi finomságot látunk egymásnál, sok mindent ki akarunk próbálni, így valóban háttérbe szorulnak az egyszerűbb vagy jól bevált, családi receptek. :) Nagyon finom süteményt sütöttél, és a húros szeletelő tényleg nagy segítség a házitündéreknek, én is csak ezzel tudok egyenesen vágni! :)

HajniZoli írta...

A sok új recept miatt megfeledkezünk a jól bevált, régi receptjeinkről. Finom lehetett a piskótád a málnalekvárral!
És elfogadnék egy ilyen vágó dolgot én is, itt nálunk nem is láttam eddig:-)

Ditti írta...

Flóra: igen, fincsi volt! :)
Trollanyu: Akkor nem vagyok ezzel egyedül...én is inkább mindig valami újat sütök.
Hankka: Köszi! Igen, így van, ahogy mondod! A húros szeletelő nélkül már sem tudom képzelni a konyhám! :)
HajniZoli: Köszi, igen fincsi volt, csak a lekvárt nem szabad kispórolni belőle. :) A vágóeszköz meg semmi extra, a márkája Zenker, és a Sparba vettem, hasznos egy jószág, az biztos! :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...