2013. április 10., szerda

Krumplifőzelék

Nagyon-nagyon sokszor készítem, mert Ádám egyik kedvence.
Próbáltam már többféleképp sűríteni: hagyományos módon rántással és habarással, próbáltam keményítővel és próbálkoztam úgy is, hogy a krumpli egy részét botmixerrel pépessé kevertem, és ezt öntöttem vissza a főzelékbe a burgonya keményítő hatásában bízva... Készítettem már kefírrel és tejjel is, variáltam a feltétekkel, és néha belecsempészek füstölt hús főzőlét, vagy paprikás szalonna készítésekor visszamaradó fokhagymás lét.

A tapasztalat:
1. nekünk a hagyományos rántás-habarás kombóval elkészítve ízlik a legjobban, még akkor is, ha így a legegészségtelenebb
2. a fent említett főzőlevek nagyon finom ízt adnak neki, főleg a fokhagymás szalonnalé, de sosem teszek bele túl sokat
3. tejjel készítve sokkal selymesebb és finomabb, mint kefírrel
4. én a krumplinak csak egy kis részét (kb 1/3-át) töröm össze krumplinyomóval, így kevesebb habarás kell bele. De van, hogy egyáltalán nem töröm össze.

Persze ízlések és pofonok.


Hozzávalók:

  • burgonya
  • só, bors, babérlevél
  • fokhagymás főzőlé vagy füstölt hús főzőlé (kihagyható)
  • kevés zsiradék
  • liszt
  • tej

A megpucolt, felkockázott burgonyát felöntöm annyi vízzel, ami ellep, és adok még hozzá mennyiségtől függően 2-3 merőkanál főzőlevet. Sózom, borsozom, adok hozzá néhány db babérlevelet, puhára főzöm.
Közben kevés zsiradékon a liszttel rántást készítek, hideg vízzel felöntöm, csomómentesre keverem. Ha megfőtt a burgonya (egy részét összetöröm krumplinyomóval-opcionális) beleöntöm a rántást a főzelékbe egy kis tejjel együtt. Ekkor már látom, hogy mennyi habarásra lesz szükség (tapasztalat), így ennek megfelelően tejből és lisztből elkészítem, ezzel érem el a kívánt sűrűséget. A főzés legvégén kevés frissen őrölt borssal ízesítem még.

Sült kolbásszal, pörkölttel, fasírttal is nagyon finom.
Főzhetünk bele házi kolbászt vagy füstölt sonka darabokat is (ha nincs füstölt hús főzőlé), de akkor jóval testesebb lesz a főzelék.


5 megjegyzés:

Horváth Emerencia írta...

Ha az ember nem tudja,hogy mit főzzön, meglátogatja Dittit és máris megvan a megoldás!

Tegnap nálunk is megsült a sajtos csirkemell, Ditti-Flóra kombinációban, a lányom, aki nem nagyevő a tálat is kimártotta:)
Köszönjük szépen a receptet!

Ditti írta...

Jajj, de aranyos vagy! :) Örülök, hogy sikerült a sajtos csirkemell Ditti-Flóra módra! :) Nagyon szívesen! :)

teller-cake írta...

De szeretem ezt a főzeléket, csak sajnos egyedül vagyok ezzel a családban....:( Nem jut egy tányérkával nekem is? ;-)

Flóra írta...

Mivel nálam is ez volt és hagyományosan is készítettem...a kanalam is megállt másnapra benne! D:)))
De mit szólsz egy Ditti-Flóra módra blogra? D:)) milyen jól hangzik Emerencia mondása! D:))
Csak vicceltem! Puszi

Ditti írta...

Zsuzsi: hát hogyne jutna! :) Kettővel is! :) Milyen jó lenne, ha a blogbejegyzéssel együtt minden olvasónak egy kis kóstoló is röppenne a világhálón keresztül. :)

Flóra: Igen, én is mosolyogtam, hogy a "Ditti-Flóra módra" tiszta cuki! :))) Hát a krumplifőzelék már csak ilyen. Otthon mindig csiriznek hívtuk másnap. :))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...