2013. október 29., kedd

Diós kosárka

Abszolút klasszikus sütemény. Régi nagy-nagy-NAGY kedvencem. Mikor kislány voltam, szinte csak emiatt a süti miatt jártam lagzit, meg szüreti mulatságot nézni, mert a sütis kosarakban, amivel a nézelődőket kínálták, mindig lapult diós kosárka is. MINDIG ezt választottam az ezernyi süti közül, és mindig megállapítottam, hogy jajj de finom, és hogy milyen kár, hogy mi sosem sütjük, pedig van hozzá formánk.
Hogy miért nem sütöttük? Mert nem volt akkor még diófánk, és mert nem volt meg a TUTI recept.
Diónk azóta van dögivel, de az a recept, ami azt az isteni finom kosárkát eredményezte, sajnos nincs meg nekem. Több recepttel is próbálkoztam, mind jó, de egyik sem olyan, mint gyermekkorom diós kosárkája.
Ezt most leírom, mert ez közelíti tán legjobban, de ha meglesz a tuti recept, javítani fogom.


Hozzávalók (kb. 75 db-hoz)
  • 60 dkg hideg vaj (margarinnal nem jó)
  • 60 dkg liszt
  • 12 db nagy méretű tojás sárgája
  • csipet só
Töltelékhez:
  • 50-60 dkg dió
  • 50-60 dkg cukor
  • 12 db nagyobb tojás fehérje
  • 2 cs. vaníliás cukor
  • sárgabaracklekvár
A vajat a liszttel elmorzsoljuk, majd a sóval és a tojások sárgájával tésztát gyúrunk belőle, legalább fél órára a hűtőbe tesszük. Ezután kis golyókat veszünk belőle és a kosárka formába nyomkodjuk vékonyan (nem kell kikenni a formákat, nagyon vajas a tészta). Minden tésztára 1-1 kávéskanál lekvárt teszünk.
A diót és a cukrokat összekeverjük. Hogy a hab ne essen össze, először csak 6 fehérjét verünk fel, és összekeverjük a cukros dió felével. Ezt halmozzuk a kosárkákba.
Ha elfogyott a dió, akkor elkészítjük a másik 6 tojásfehérjéből a töltelék másik felét.
Forró sütőben addig sütjük, még a teteje megpirul, majd kiütjük a formákból.
Ha kihűlt, porcukorral alaposan megszórjuk.
Mivel a tészta nagyon vajas, frissen nem valami finom, és eléggé morzsolódik is (ne ijedjünk meg!), de másnap, és harmadnap, húúú, mindent visz. :) Hát akkor milyen lenne, ha meglelném  tuti receptet...:D

Tipp:
  • ha kevés formánk van, mindig hűtsük le a formát, mielőtt újra használjuk
  • jó minőségű vajat használjunk
  • nem biztos, hogy a fehérje az összes diót felveszi, inkább apránként szórjuk a habhoz (nem jó, ha túl száraz a diós töltelék)
  • ettem úgy is valahol, hogy a dió közepén egy szem meggy volt, úgy is nagyon finom!




És egy kis kulisszatitok :)


5 megjegyzés:

HajniZoli írta...

Nagyon szép és nagyon finom süti! Azt hiszem húsvétra sütöttem utoljára,pedig szeretjük, csak munkás egy kicsit:-)

Eri ka írta...

Kislánykoromban hányszor ettem ilyet! Mindenki ilyet sütött a környezetünkben. :)
Nagyon szeretem még most is. :))

Süni írta...

Nagyon jól néz ki :) Nekem is van egy recept változatom, ha érdekel ;)

http://sunisuti.blogspot.hu/2013/08/dios-kosarka.html

Ditti írta...

Köszi Süni! Azt hiszem próbálni ki fogom próbálni a te változatod is, bár kakaósan még nem ettem ilyet. :)

Vicuska írta...

Egy időben én is gyakran sütöttem, azért érdemes vele babrálni, mert finom :) Olyan üdék a fotóid!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...