Nagymamám sosem készítette, mert gyerekként annyira szegények voltak, hogy mindig ezt ették, hol magában, hol cukros mákkal megszórva, és végtelenül megutálta.
Egyszer gyerekként kikönyörögtem, így készített nekem, de előre szólt, hogy nem fog ízleni...és nem is ízlett. Persze nem volt apelláta, megettem, csak azért is.
Aztán tavaly ráakadtam újra...egy ismerősöm hozta szóba, aki azt is említette, hogy feléjük tejföllel és pirított hagymával eszik, így nosza, kipróbáltam...és igen, bizton állíthatom, nagyon finom!
Most még egy kis pirított császárszalonnát is szórtam rá, csak az íze végett. :)
Én vagy csak tejben, vagy 2/3 tej-1/3 víz arányú folyadékban főzöm meg csipet sóval.
Csak vízzel készítve én nem annyira szeretem.
Mindenki ízlésének megfelelően készítheti folyósabbra vagy sűrűbbre, pont úgy, mint a tejbegrízt.
De ne feledjük, miután elzártuk alatta a tűzhelyet, még tovább dagad és sűrűsödik!
Hozzávalók:
- kukoricadara
- tej (víz)
- csipet só
- tejföl (20%-os)
- vöröshagyma
- főtt/füstölt császárszalonna
A tejeben a kukoricadarát csipet sóval, folyamatosan kevergetve megfőzzük, majd lefedve állni hagyjuk pár percet.
A szalonnát felkockázzuk, ropogósra sütjük. Egy szűrőlapáttal kiszedjük, és a visszamaradt zsírban megdinszteljük az apróra vágott hagymát. A hagymát is kiszedjük egy szűrőkanállal.
A meleg puliszkát egy tányérra szedjük, tetejére ízlés szerint ki-ki rakhat tejfölt, szalonnát, hagymát.
Tipp: reszelhetünk rá sajtot is, de megszórhatjuk pirospaprikával is. A tejfölbe keverhetünk előtte zúzott fokhagymát.
Remélem, kedvet kaptatok az elkészítéséhez!