Amikor régen még zacskós, meg házi tejet vettünk, mamám nemcsak a friss, de sokszor az épphogy savanyodásnak indult tejet is köcsögökbe öntötte, és hagyta megaludni...de finom is volt kefír helyett!
Volt azonban, mikor nem figyelt, és a már érezhetően savanykás tejet nekiállt felforralni, ahelyett, hogy aludni tette volna el...ilyenkor a tej azonnal "összeugrik", a savó elválik, a tej "megtúrósodik". Ez bizony mindig a disznók moslékában végezte egészen addig, még egy ismerőse nem mondta mamának, hogy na pont ebből lesz tökéletes és nagyon finom a hamis túrógombóc. :)
A több hónapig elálló tartós tejből szerintem nem működik, bár még nem próbáltam. Válasszátok hozzá a 21 napig eltartható, vagy még inkább a friss házi tejet.
A savanykás tejet tehát felforraljuk, majd búzadarával nagyon-nagyon sűrű masszát főzünk belőle.
Levesszük a tűzről, belekeverünk ízlés szerint cukrot és jó sok vaníliás cukrot. A lényeg a vanília! A sok vanília. :)
Teljesen kihűtjük a masszát, majd vizes kézzel gombócokat formázunk és pirított zsemlemorzsába forgatjuk. Tejföllel és porcukorral tálaljuk. Nagyon szeretem....
Receptek egy tót faluból, a mamám kopott receptfüzetéből. Receptek barátnőktől, rokonoktól, kollégáktól, netről és saját kútfőből. Receptek a konyhámból, Ditti módra.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gombóc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gombóc. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. február 10., kedd
2012. december 1., szombat
Gombóc
A gombócot én nagyon szerettem mindig is, de valahogy otthon nagyon ritkán készült, és én is ritkán készítem. Magam sem értem miért, hiszen nem nagy kunszt, és jól variálható: lehet prézlis vagy mákos, lehet szilvás vagy sárgabarackos, készülhet belőle gombóc és nudli is.
Ez a gombóc tán attól más, mint a jobban elterjedt receptek gombócai, hogy a krumplit meghámozva főzzük meg, és a tésztába nem kerül tojást.
A hozzávalókat nem mértem le, mindig érzésre készül.
Én most 3 "krumplinyomónyi" főtt krumpliból készítettem, és így lett 21 darab gombóc belőle.
Hozzávalók:
- burgonya
- rétes liszt (finom liszttel nagyon ragad!)
- só
- fahéj
- vörös szilva vagy sárgabarack (friss, vagy fagyasztott)
- házi zsemlemorzsa
- kevés zsír (olajjal is lehet, de mamámtól így tanultam)
Elkészítés:
A burgonyát meghámozzuk, sós vízben puhára főzzük, krumplinyomóval áttörjük. Teljesen kihűtjük (célszerű előző este megfőzni és áttörni a krumplit).
A kihűlt, áttört burgonyát kevés sóval, és annyi rétes liszttel dolgozzuk össze, amennyit könnyedén felvesz.
Kinyújtjuk kb. 4-5 mm vastagra, és akkora négyzetekre vágjuk, amellyel a bele helyezett gyümölcsöt könnyen körbe tudjuk ölelni.
Beleteszünk fél-fél szem magozott vörös szilvát, vagy kb. 1/3 db magozott sárgabarackot, megszórjuk késhegynyi fahéjjal, majd a csücskeinél összefogjuk, és a vágás melletti, 4-5 mm vastag oldalakat szembe fordítjuk és összenyomjuk (ott nem lisztes, ezért szuperül összeragad!), majd gömbölyűre formázzuk.
A gombócokat lobogó vízben kifőzzük. Amikor feljönnek a víz tetejére kb. 3-4 percig kell még főzni takarék lángon. Tálba szedjük, és 1-2 evőkanál olvasztott zsírban megforgatjuk.
A házi zsemlemorzsát egy-két kanál zsíron aranybarnára pirítjuk, és egyenként beleforgatjuk a még forró gombócokat.
Forgathatjuk darált mákba is.
Cukorral (vagy porcukorral) megszórva tálaljuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
