Diós-kávés pite

Fördős Zét kedvelem, szerintem jó kis receptjei vannak. :)
Ez a pite tényleg mennyei, kávé, tea mellé egyszerűen kitűnő.
Az én pitém alacsonyabb lett, mint az eredeti receptben szereplő képen, köszönhetően annak, hogy én egy nagyobb átmérőjű, de laposabb sütőformában készítettem el.

Hozzávalók:

tésztához:

• 12 dkg hideg vaj (apróra kockázzuk)
• 3 dkg cukor
• 20 dkg liszt
• 0,5 dl hideg víz
• 2 csipet só

a töltelékhez:

• 20 dkg pörkölt dió + 2 dkg díszítéshez
• 2 db tojás
• 10 dkg porcukor
• 1 dl habtejszín
• 0,75 dl lefőzött eszpresszó
• 1 narancs reszelt héja
• csipet só

a díszítéshez:

• egész pörkölt dió szemek
• porcukor

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, nyújtjuk, a piteformába tesszük. Teszünk rá alufóliát, abba babot vagy lencsét szórunk, hogy a tésztát lent tartsa sütés közben. Kb tíz percig így sütjük (180 fokon), majd levesszük róla a fóliát és a nehezéknek szánt hüvelyest, és további tíz percig sütjük.

A diót egy serpenyőben megpirítjuk,majd miután kihűlt, lemorzsoljuk róla a felesleges héjat. 2 dkg-ot félreteszünk belőle a díszítéshez, a többit pedig aprítógépben ledaráljuk. A tojást a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a darált diót, a tejszínt, kávét, a narancs reszelt héját és a sót, jól összekeverjük és az elősütött pitetésztába öntjük, készre sütjük.

Akkor jó, amikor megszilárdult a teteje. Kihűlés után porcukorral és diószemekkel díszítjük.

Tót bejgli

Nagyon-nagyon régóta szerettem volna lejegyezni ezt a receptet, de mindig elmaradt.
Nálunk a bejgli sosem zsíros tésztából,  hanem mindig klasszikus kelt tésztából készül, vagyis igazából nem is bejgli, hanem diós kalács.
De nekem, akkor is ez az igazi bejgli, amit mamától tanultam, aki amíg él, mindig csap P-vel, pejglinek fogja mondani, amivel engem az őrületbe kerget. :) De holnapután idén is elkészítjük közösen, mert bár menne már egyedül is, ezt csak közösen szabad megsütni. :)

A tészta hozzávalóit sosem mérjük. Egy rúdhoz fél liter (!) lisztet számoljunk, és a saját, jól bevált kelt tészta receptünk szerint készítsük el.
Mi vaj helyett olajat teszünk bele, langyos cukros tejben felfuttatott élesztőt, cukrot, csipet sót, tojást, vaníliás cukrot és citromhéjat.
Az arányok nálunk a következők (6 bejglihez):

• 3 liter liszt ( 1 liter finom liszt, 2 liter rétesliszt)
• 20 dkg cukor + az élesztő felfuttatásához 1 ek
• 8 dkg élesztő
• 3 egész tojás (kisebb méretű) + 2 tojás sárgája
• 1 kk só
• kb 2-2,5 dl étolaj
• langyos tej (kb. 1 liter, de liszttől és tojásmérettől függ, illetve az olaj mennyiségétől)
• 2 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom reszelt héja

Töltelék 1 bejglihez:

• 20-25 dkg darált mák vagy 25-30 dkg darált dió
• 20-25 dkg cukor
• mazsola
• citromhéj
• vaníliás cukor

A hozzávalókat alaposan összekeverjük, nem kell főzni!

A tésztát kelesztés után nyújtjuk, majd ráreszelünk egy jó nagy almát, ettől lesz zamatos. Megszórjuk a töltelékkel, meglocsoljuk rummal (néhány evőkanállal), feltekerjük, kikent tepsibe tesszük, ismét kelesztjük (letakarva egy konyharuhával).

Sütés előtt lekenjük felvert egész tojással, villával megszurkáljuk, megsütjük.

Amikor már csak langyos, akkor borítjuk ki a tepsiből, szeleteljük és fogyasztjuk.

Variáció kakaós piskótára

 Még régebben sima kakaós-csokis olajos piskótát sütöttem. A linken található módon készítettem, annyi változtatással, hogy a liszt egy részét kakaóra, illetve reszelt csokoládéra cseréltem, és tettem bele kevés szilvalekvárt is (1-2 evőkanál).
A kisült piskótát rácsra téve hagytam kihűlni,majd a széleit levágtam és felkockáztam.
Ezután maradék csokikat vajjal gőz fölött felolvasztottam, a kockákat egy villára szúrtam és a csokimázba mártottam.
Miután megdermedt a csoki, egy-egy fél dió került rájuk.

Nem nagy kunszt, de mégis más, valahogy nagyon ünnepi süti, és nagyon-nagyon finom kávé, tea mellé.

Zserbó apróban

A receptet Gesztenye blogján találtam, nagyon-nagyon finom és egyszerűen elkészíthető süti, és sokáig elálló (lenne, ha nem falnánk fel villámgyorsan). Csak ajánlani tudom. :)

Hozzávalók:

• 20 dkg vaj,
• 30 dkg liszt,
• 15 dkg porcukor,
• 1 csomag vaníliás cukor
• csipet só

töltelékhez:

• 7 dkg darált dió,
• kb. két ek. sárgabaracklekvár
• étcsokoládé a díszítéshez.

A tészta hozzávalóit összedolgozzuk, legalább 1 órát hűtőben pihentetjük.

Ezután kis golyókat formálunk belőle, közepét benyomkodjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk.

A lekvárt elkeverjük a dióval, ezzel töltjük a kis üregeket, majd nagyon halványra sütjük.

Amikor kihűltek, olvasztott csokival díszítjük.

Brownies - Stahl Judit féle 35 perces

A héten beszereztem (mindössze 1000 Ft-ért) Stahl Judit Gyorsan, valami finomat! c. könyvét 35 perces ételekkel.
Mivel Stahl Judit benne van abban a 3 "sztárszakácsban", akiknek a receptjeiben vakon megbízom, gyorsan ki is próbáltam 2 receptet.
Nemcsak hogy nagyon finom volt mindkettő, de valóban megvolt 35 perc alatt. :)

Ezt a brownies-t csak fél adagból készítettem el, no nem azért, mert féltem a végeredménytől, hanem mert mindössze 5 dkg étcsoki volt itthon. Egy aprócska tortaformában készítettem el, 6 szeletke lett belőle, és azonnal elfogyott. :)

Hozzávalók ( a teljes adaghoz):

• 10 dkg étcsoki
• 10 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 2 dkg cukrozatlan kakaópor
• fél tk sütőpor
• 2 tk neszkávé 1 kanál langyon vízben feloldva
• 2 nagy tojás
• szűk 1 dl semleges ízű olaj
• 1 marék dióbél
• 1 tk vaj (a tortaforma kikenéséhez)

A sütőt előmelegítjük 175 fokra.

A diót felaprítjuk, vagy mozsárban megtörjük. A csokit apróra vágjuk.

Egy fodros szélű, 24 cm átmérőjű tortaformát kikenünk vajjal.

A csokit, lisztet, cukrot, kakaóport és a sütőport elkeverjük.

Egy másik tálban összekeverjük a tojást, a feloldott neszkávét, és az olajat.

A két tál tartalmát alaposan összekeverjük, belesimítjuk a formába, megszórjuk a tetejét a dióval, majd 18-20 perc alatt készre sütjük (nem szabad túlsütni, akkor jó, ha a tűpróba során kicsit még ragad a közepe).

Diós guba tepsiben sütve

Csak azért diós, mert a mákosért nem annyira rajongunk.
Amikor mákkal készítem, akkor teszek a tetejére szilvalekvár halmokat is még sütés előtt, ami valami mennyei ízt ad neki. A lekvár ezúttal elmaradt, de a dióhoz kitűnően passzoló baracklekvárral turbózható.

Hozzávalók:

• 6 db szikkadt kifli
• 5-6 dl meleg tej (kifli méretétől függően)
• 1 db nagyobb tojás
• cukor (ízlés szerint, én kb. két kisebb marékkal tettem bele)
• fél citrom reszelt héja
• fél vaníliarúd kikapargatott belseje
• vaj a kenéshez és a tetejére
• darált dió (nem mértem, kb. 3 marékkal szórtam rá)

A kifliket felkarikázzuk.
A tojást kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a vaníliát, a citromhéjat és a tejet. Ezzel öntjük nyakon a kiflikarikákat. Kézzel óvatosan átforgatjuk, hogy mindenhol érje a tej. Ha felszívta a levet, megszórjuk a darált dióval, és kézzel ismét óvatosan átforgatjuk.
Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal, beleborítjuk a a kiflis masszát, tetejére kevés apró kockára vágott vajat szórunk és készre sütjük (amikor a teteje szépen megpirult, akkor van készen).

Tálaláskor kevés porcukorral meghintjük. Kínálhatjuk lekvárral, vaníliapudinggal vagy vaníliasodóval is, de önmagában is nagyon finom egy tartalmas leves után.

Diós kosárka

Abszolút klasszikus sütemény. Régi nagy-nagy-NAGY kedvencem. Mikor kislány voltam, szinte csak emiatt a süti miatt jártam lagzit, meg szüreti mulatságot nézni, mert a sütis kosarakban, amivel a nézelődőket kínálták, mindig lapult diós kosárka is. MINDIG ezt választottam az ezernyi süti közül, és mindig megállapítottam, hogy jajj de finom, és hogy milyen kár, hogy mi sosem sütjük, pedig van hozzá formánk.
Hogy miért nem sütöttük? Mert nem volt akkor még diófánk, és mert nem volt meg a TUTI recept.
Diónk azóta van dögivel, de az a recept, ami azt az isteni finom kosárkát eredményezte, sajnos nincs meg nekem. Több recepttel is próbálkoztam, mind jó, de egyik sem olyan, mint gyermekkorom diós kosárkája.
Ezt most leírom, mert ez közelíti tán legjobban, de ha meglesz a tuti recept, javítani fogom.

Hozzávalók (kb. 75 db-hoz)

• 60 dkg hideg vaj (margarinnal nem jó)
• 60 dkg liszt
• 12 db nagy méretű tojás sárgája
• csipet só

Töltelékhez:

• 50-60 dkg dió
• 50-60 dkg cukor
• 12 db nagyobb tojás fehérje
• 2 cs. vaníliás cukor
• sárgabaracklekvár

A vajat a liszttel elmorzsoljuk, majd a sóval és a tojások sárgájával tésztát gyúrunk belőle, legalább fél órára a hűtőbe tesszük. Ezután kis golyókat veszünk belőle és a kosárka formába nyomkodjuk vékonyan (nem kell kikenni a formákat, nagyon vajas a tészta). Minden tésztára 1-1 kávéskanál lekvárt teszünk.
A diót és a cukrokat összekeverjük. Hogy a hab ne essen össze, először csak 6 fehérjét verünk fel, és összekeverjük a cukros dió felével. Ezt halmozzuk a kosárkákba.
Ha elfogyott a dió, akkor elkészítjük a másik 6 tojásfehérjéből a töltelék másik felét.
Forró sütőben addig sütjük, még a teteje megpirul, majd kiütjük a formákból.
Ha kihűlt, porcukorral alaposan megszórjuk.
Mivel a tészta nagyon vajas, frissen nem valami finom, és eléggé morzsolódik is (ne ijedjünk meg!), de másnap, és harmadnap, húúú, mindent visz. :) Hát akkor milyen lenne, ha meglelném  tuti receptet...:D

Tipp:

• ha kevés formánk van, mindig hűtsük le a formát, mielőtt újra használjuk
• jó minőségű vajat használjunk
• nem biztos, hogy a fehérje az összes diót felveszi, inkább apránként szórjuk a habhoz (nem jó, ha túl száraz a diós töltelék)
• ettem úgy is valahol, hogy a dió közepén egy szem meggy volt, úgy is nagyon finom!

És egy kis kulisszatitok :)

Aranygaluska vanília sodóval

Csak úgy hirtelen felindulásból készült. :)
A tészta csak érzésre alakult (ahogy azt én a kelt tésztáknál általában szoktam),a vanília sodóhoz pedig kb. 2 perc alatt választottam receptet az internetről.

Hozzávalók:

• 0,5 kg liszt
• 3 db tojás sárgája
• csipet só
• 2 dkg élesztő3 ek porcukor
• 1 ek kristálycukor
• 10 dkg olvasztott vaj vagy margarin
• langyos tej, annyi, hogy lágy tésztát kapjunk (3-4 dl)

Szóráshoz:

• 6 púpos ek darált dió
• 3 normál ek cukor
• mazsola (opciós)

Az élesztőt kevés langyos, kirstálycukros tejben felfuttatjuk, majd a tészta többi hozzávalójával együtt, a tejet részletekben hozzáadva sima tésztává dagasztjuk. Én most a habverőm dagasztó spirálját használtam.
Az átlagos kelt tésztánál kicsit lágyabb tésztát készítsünk.
Langyos helyen duplájára kelesztjük.

A diót és a cukrot összekeverjük.

elkészítés 1. verzió:
Egy kisebb kikent tepsibe olajba mártott kanalak segítségével kis galuskákat szaggatunk egymás mellé a tészta feléből. Alaposan megszórjuk dióval és mazsolával, majd rászaggatjuk a maradék tésztát, ezt is megszórjuk dióval, de erre mazsolát már nem teszünk, mert megégne a tetején.
Sütőben közepes  hőmérsékleten késze sütjük (mivel magas a tészta, ne süssük nagy lángon, mert akkor a közepe nyers marad, a széle meg megég). A sütés elején alufóliával lazán takarjuk le.

elkészítés 2. verzió:
A tésztát kb 1,5 cm vastagságúra kinyújtjuk, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
Egy tepsit alufóliával kibélelünk, enyhén olajjal megkenjük, a tepsi egyik sarkába több olajat öntünk, ebben forgatjuk meg a kiszaggatott pogácsányi tészták szélét,majd meghempergetjük dióban is, és így tesszük szorosan egymás mellé, egy rétegben csak. A maradék diót a tetejére szórjuk és készre sütjük. Ez esetben nem adunk hozzá mazsolát

első verzió

második verzió

 Vanília sodó:

• 1 liter tej
• 4 tojás sárgája
• 2 ek liszt
• 2 cs vaníliás cukor
• 4 ek cukor

A tojások sárgájáját a liszttel, cukorral és kevés tejjel csomómentesre keverjük. A maradék tejet a felforraljuk, majd beleöntjük a tojássárgás keveréket, sűrűre főzzük.Ha már elég sűrű, elzárjuk alatta a gázt, és belekeverjük a vaníliás cukrokat.

Tálaláskor egy adag galuskát tányérra szedünk és jó alaposan nyakon öntjük a sodóval.:)

Rácsos diós lepény

Illéskrésznél láttam meg, és pár hete megsütöttem.

Nagyon-nagyon finom, DE borzasztóan édes és tömény lett a végeredmény, így a családomat rendesen megosztotta, volt, akinek túl "sok" volt, köszönhetően annak, hogy a tészta és a töltelék is sok cukrot tartalmaz. Szerintem érdemes felezni mindkettőben a cukor mennyiségét, sőt, a töltelék majdhogynem a lekvárral is bőven elég édes. Én biztos fogom még készíteni csökkentett cukor mennyiséggel.

Hozzávalók a tésztához:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg cukor
• 25 dkg vaj (vagy margarin)
• 1 egész tojás
• 1 cs. sütőpor
• csipet só
• 1-2 ek tejföl az összeállításhoz.

A töltelékhez:

• 20 dkg darált dió
• 20 dkg cukor
• 30 dkg házi sárgabaracklekvár

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, egy órán át hűvös helyen (hűtőben) pihentetjük.
A töltelék hozzávalóit összekeverjük.
A tészta 2/3-át kinyújtjuk, és kikent tepsibe fektetjük, majd rásimítjuk a tölteléket.
A tészta maradékát kinyújtjuk, felcsíkozzuk, és rácsosan a süti tetejére tesszük, majd készre sütjük.
Langyosan szeletelhető. Porcukorral meghintve tálaljuk.

Macskaszem

A macskák nagy-nagy kedvenceim, úgyhogy ezt a sütit már csak a neve miatt is illő volt elkészítenem. :)
Sokat hallottam már róla, meg láttam képen is itt-ott, de mi sosem sütöttük otthon, és még nem is ettem ilyet sehol. Most eljött az idő, kipróbáltam, és mint minden macskás dolog, ő is hamar megkedveltette magát velem: nagyon ízlett! :)

A recept egy kicsike, bájos szakácskönyvből való, aminek a címe a Furtai Ökumenikus süteményeskönyv. Egy nagyon kedves nénitől kaptam még régebben. De ugyanez a recept a neten is több helyen szembe jött velem egyébként.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 4 tojás sárgája
• 14 dkg margarin
• 1 dkg élesztő
• egy csipet cukor
• kevés tej (kb. 0,5 dl)
• egy csipet só

Töltelékhez:

• 20 dkg darált dió
• 20 dkg cukor
• 4 tojás fehérje
• 1 cs. vaníliás cukor
• magozott meggy
• zsemlemorzsa
• baracklekvár (eredetileg nincs a receptben)
• tejföl a kenéshez

Az élesztőt langyos, cukros tejben felfuttatjuk és a többi hozzávalóval összegyúrjuk, 3 részre osztjuk.
Egyenként kinyújtjuk, megkenjük lekvárral, a hosszanti széleit megszórjuk zsemlemorzsával, erre tesszük sorban a meggyet, és a közepe felé haladva felcsavarjuk a tésztát mindkét oldalon úgy, hogy középen maradjon kb. 2 cm széles hely.
A tojások fehérjét kemény habbá verjük, apránként hozzáadjuk a cukrokat is, a legvégén pedig a diót.
Kikent tepsire helyezzük a két oldalról felcsavart tésztákat, majd a közepébe kanalazzuk a diós tölteléket (nekem kicsit sok lett), és a tészta szélét megkenjük tejföllel.
Megsütjük, és amikor kihűlt, akkor szeleteljük, végül porcukorral alaposan megszórjuk.
Ez a süti melegen szerintem nem túl finom, viszont hidegen annál inkább!

Energia kocka

Az ötletet a neten láttam, innen származik. Kicsit variáltam rajta, mert az otthoni maradékokat szerettem volna legfőképp felhasználni. A végeredmény igazán finom lett.  :)
Szerintem bármilyen módon kombinálhatók az összetevők, de a datolya szerintem nagyon kell bele.

Hozzávalók:

• 1 egység kimagozott, aszalt datolya
• 1 egység mandula vagy dió (én diót használtam)
• 1 egység mazsola vagy egyéb aszalt gyümölcs (én aszalt szilvát és aszalt áfonyát kevertem össze)

Opcionális hozzávalók:

• maradék keksz (csak azért tettem bele, mert volt még 5 db kakaós keksz karácsonyról)
• csoki a tetejére (szintén régebbről megmaradt csokimázat használtam fel)

A datolyát alaposan megmossuk, majd kimagozzuk,
Ha teszünk bele kekszet is, akkor a darálás előtt mártsuk őket egy pillanatra forró vízbe.
Mindent alaposan összedarálunk (én a botmixerem késes betétes aprítóját használtam), celofánra vagy tepsibe nyomkodjuk.
Tetejére tehetünk csokit, de anélkül is nagyon finom.
Fogyasztás előtt pár órára tegyük hűtőbe.

Zserbó sütinyalóka

A SAD (Süss, Alkoss, Díszíts) 13. fordulójának házigazdája Teller-cake lett, aki sütinyalóka készítését tűzte ki feladatul.

Utánaolvastam a témának, de az igazi  cake pop, magyarul sütinyalóka elkészítése nem is olyan egyszerű és gyors, mint ahogy én azt gondoltam, hiszen piskótát és krémet is kell készíteni, amit összegyúrás után golyókká formázunk és díszítünk.
Sajnos, mostanában úgy alakultak a dolgok, hogy csak egy nagyon egyszerű, de annál finomabb sütinyalókára futotta, ami tényleg olyan, mint ha zserbóba harapnánk.

Az eredeti receptre a Nosaltyn bukkantam még régebben, és azóta vártam az alkalmat, hogy elkészíthessem. Picit változtattam a recepten, például tettem bele darált kekszet is, és ennek megfelelően kicsivel több lekvár került bele.

Hozzávalók:

• 15 dkg aszalt sárgabarack (nekem kevesebb volt csak itthon)
• 15 dkg darált dió
• 4 púpos ek. darált keksz
• 2 ek rum
• 2 ek porcukor
• 1 ek víz
• 2-3 ek sárgabarcklekvár

Díszítéshez:

• ét- vagy tejcsoki
• vaj 
• darált dió

Az aszalt sárgabarackot forró vízbe áztatjuk, ha megpuhult, nagyon apróra vágjuk.
Ezután mindent alaposan összegyúrunk, ha szükséges, még lekvárt, vagy vizet adunk hozzá, de keménynek kell lennie, erre figyeljünk!
Kicsi gombócokat formázunk a masszából, és 1 órára a hűtőbe tesszük.
A csokit gőz fölött felolvasztjuk annyi vajjal, hogy könnyen bele tudjuk majd forgatnia gombócokat.
A gombócokat kivesszük a hűtőből, egyenként hurkapálcára szúrjuk, belefogatjuk a csokiba, majd egy részüket meghempergetjük a dióban is, ismét hűtőbe tesszük (én pohárba állítottam őket, és egy tálra tettem a poharat, hogy arra csepegjen a csoki), amíg a csoki szépen megdermed.
Kb. 30 db lesz belőle.

Végül kicsi, színes masnikkal díszítettem még, de díszíthetjük bármivel. :)

Farsangi szelet

Az Ízemlékek blog írójától, Hanitól származik a recept. Nemrég töltötte fel a blogjára, én pedig azonnal elmentettem a receptet és pár nap múlva el is készítettem. A recept azért tetszett meg, mert nagyon kevés hozzávaló kell hozzá, nagyon egyszerű az elkészítése, és mert rengeteg diónk van, amit nem győzök megsütni.
A végeredmény ízben nekem nagyon hasonlított a diós kosárkák ízvilágához (biztos ismeritek, igazi lagzis süti), óriási pozitívuma amellett, hogy nagyon finom, hogy sokáig elálló, könnyen szeletelhető, szállítható sütemény, így bármilyen alkalomra akár előre is elkészíthető.
Egy ici-pici negatívum, hogy nekem kicsit száraz lett, DE így is elképesztően finom volt, és 2 nap alatt mind megettük. :D Elhatároztam, hogy újra megsütöm majd, de akkor megkenem a tésztát lekvárral, vagy belekeverem a diós töltelékbe a lekvárt, hogy kicsit zamatosabb legyen. Erre tessék, ma szembe jön velem ez a recept Citromhabnál, ami nagyon hasonló ehhez a recepthez, csak lekvárral készül. :) Úgyhogy azt hiszem, Citromhab receptjét is ki kell próbálnom, már csak az összehasonlítás végett is....:)

Hozzávalók

Tésztához:

• 30 dkg finomliszt
• 25 dkg vaj/ Rama
• 1 cs sütőpor
• 1 db tojás
• 2 ek cukor (én porcukrot használtam)
• csipet só

Töltelékhez:

• 25 dkg cukor
• 25 dkg darált mandula vagy dió
• 1 tk őrölt fahéj
• 1 db citrom leve (én kb. a felének a héját is beletettem)
• 5 dkg mazsola 

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, két részre osztjuk.

A töltelékhez a citromléből  és cukorból szirupot főzünk, majd hozzáadjuk a diót, fahéjat, mazsolát és egy kis reszelt citromhéjat.

A tésztát kinyújtjuk, és egy kb. 21x31 cm kikent, lisztezett tepsibe tesszük, villával megszurkáljuk, rákanalazzuk a diós tölteléket, elsimítjuk, majd a másik tésztával befedjük, felül is megszurkáljuk. 

Előmelegített sütőben készre sütjük, langyosan már szeletelhetjük, de teljesen kihűlt állapotában az igazi (szerintem). 

Vaníliás porcukorral hintjük meg a tetejét.

Diós kiflicskék

Ez egy 2007-es, nagyon finom és egyszerű Nők Lapja recept.

Hozzávalók (80 db-hoz):

• 30 dkg liszt
• 15 dkg porcukor
• 15 dkg darált dió
• 2 cs. vaníliás porcukor
• 15 dkg vaj vagy margarin (én vajjal készítettem)
• 1 nagy ek tejföl
• 1 tojás sárgája
• 1 citrom reszelt héja
• csipet só

Díszítéshez:

• 15 dkg vaníliás porcukor 
• 10 dkg étcsoki + 2 ek olaj (gőzfürdő felett felolvasztva)

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, 4 db 20 cm-es rudat formálunk belőle, majd 2 órára a hűtőbe tesszük.
a rudakat 1 cm-es darabokra vágjuk, megsodorjuk, kifliket formázunk belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon világossárgára sütjük (10-12 perc).
A kiflik felét még forrón vaníliás porcukorba forgatjuk, a másik 40 db-ot kihűtjük, és ezek végeit olvasztott csokiba mártjuk. Mindkettő esetben rácsra tesszük a kifliket.

Diós-almás bögrés süti

Csak úgy érzésre készült, de nagyon-nagyon-nagyon finom lett a végeredmény!
Őszintén ajánlom, ha valami igazán diós, zamatos, egyszerű sütire vágytok!

Hozzávalók:

• 2 egész tojás
• 1 bögre cukor
• 1 bögre darált dió
• 1,5 bögre liszt
• 1 bögre tej
• fél bögre olaj
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 nagyobb alma reszelve
• kevés rum (elhagyható)

A tészta hozzávalóit összekeverjük, és egy kisebb méretű (32x22 cm), zsírozott tepsibe öntjük, majd készre sütjük.
A tetejét leönthetjük kakaós vagy csokis mázzal, de kínálhatjuk csak porcukorral is.

Vaníliás koszorú

Finom, omlós, olcsó és nagyon sokáig elálló aprósütemény.
Kicsit babramunka az elkészítése, de az idegtépő hétköznapok során kimondottan jó szórakozás a sütiket szaggatni, majd ragasztgatni- legalább is nekem elég szórakoztató tud lenni. :)

Hozzávalók:

Tésztához:

• 60 dkg liszt 
• 25 dkg cukor 
• 15 dkg zsír 
• fél csomag sütőpor 
• fél dkg élesztő 
• 3 tojás sárgája 
• 1 csomag vaníliás cukor 
• citromhéj 
• pici só 
• tej az összeállításhoz 

Tetejére:

• tojásfehérje 
• durvára vágott dió (esetleg nagy szemű cukor)

Összeállításhoz:

•  lekvár (lehet sűrűbb barack lekvár, szilva lekvár, ribizli lekvár stb.)

Tetejére:

• vaníliás porcukor

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összedolgozzuk (az élesztőt elég belemorzsolni, nem kell felfuttatni), vékonyra kinyújtjuk, kiszaggatjuk, világosra sütjük.

A tészta ne legyen túl puha, mert akkor sülés közben könnyen eldeformálódhatnak.

A felső, lyukas virágokat tojásfehérjébe, majd dióba mártjuk, és így sütjük meg.

Ha megsült, lekvárral összeragasztjuk, és legalább 1 napig állni hagyjuk. Fogyasztás előtt tetejüket vaníliás porcukorral megszórjuk.

Diós batyu

Igazi lakodalmas süti mifelénk. Ez valami olyan, de olyan finom, hogy elmondani nem lehet.
Bár kevés hozzávaló kell hozzá, nem túl olcsó süti.
Margarinnal ne is kísérletezzünk, ez a sütemény bizony csak vajjal finom.
A leírt mennyiségből majdnem egy lakodalmas kosárra való lesz, úgyhogy én csak fél adagot szoktam belőle készíteni. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem fogyna el egy egész adagnyi is... :)

Hozzávalók:

Tésztához:

• 60 dkg vaj (csak a friss vaj jó, előtte ne legyen lefagyasztva!)
• 60 dkg finomliszt 
• 12 tojás sárgája 
• csipet só 

Töltelékhez:

• 60 dkg darált dió 
• 60 dkg cukor 
• 12 tojás fehérje 
• ízlés szerint citromhéj, vaníliás cukor (de akár mindkettő kihagyható) 

A hűtőhideg vajat apró darabokra vágjuk, a liszttel, tojássárgákkal és sóval összegyúrjuk. A kéz melegétől szépen összeáll, még ha az elején nem is tűnik így. Ha kész, 3 gombócba formázzuk, és betesszük a hűtőbe legalább 30-40 percre (akár előző este is összeállíthatjuk, és egy egész estét állhat a hűtőben).

Amíg hűl, elkészítjük a tölteléket: a cukrot, diót, citromhájat és vaníliát összekeverjük, és óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérjékből vert kemény habot.

A sütőt előmelegítjük.

Nagyon vékonyra nyújtjuk a tésztát (mindig csak egy gombócot vegyünk ki a hűtőből, és azzal dolgozzunk), majd kb. 6x6 cm-es kockákra vágjuk, megtöltjük a dióval, és a csücskeinél összefogva összenyomjuk, mint egy kis batyut, majd készre sütjük, és porcukorral meghintjük.

Olga, avagy diós-holdas süti

Szintén nagyon régi recept, szintén mama füzetéből, ahol Olga néven szerepel, de mi csak holdasnak hívjuk, mert hold alakúra szaggatjuk a sütit.
Természetesen téglalap, vagy négyzet alakúra is szeletelhető.
Viszonylag gyorsan kész (ha a dió előre le van darálva, akkor meg pláne), és nagyon kiadós, finom süti.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 4 tojás sárgája
• 20 dkg szoba-hőmérsékletű zsír
• késhegynyi szódabikarbóna (Frissítés: Púpos késhegynyi. Merjünk bele bátran a zacskóva, és ami rajta marad a késen, mind mehet bele.)
• 1 csomag vaníliás cukor
• pici só
• tej (annyi, hogy lágy tésztát kapjunk)

 Tetejére:

• 25 dkg cukor
• 25 dkg dió
• 4 tojásfehérje felvert habja
• baracklekvár a kenéshez

A tészta hozzávalóit egyszerűen összekeverjük fakanállal, majd kikent tepsibe simítjuk. Sűrű, de kenhető  (nem folyós!) állapotúnak kell lennie. Tepsiméret kb. 22x37 cm.

A tetejét lekvárral megkenjük.

A diót és a cukrot összekeverjük, majd a tojások fehérjéből vert kemény habot óvatosan beleforgatjuk, és egy vizes villával a lekvár tetejére simítjuk úgy, hogy először kupacokban sűrűn ráhalmozzuk, majd a villával óvatosan elhúzogatjuk, hogy mindenhová jusson (figyeljünk, hogy a lekvár ne buggyanjon ki sehol).

Épphogy előmelegített sütőben közepes hőmérsékleten megsütjük.

Ha kihűlt, pogácsaszaggatóval holdakat szaggatunk, és porcukorral meghintjük.

Szilvalekváros morzsakocka

Egy régi Nők lapjából való a recept, épp ideje volt, hogy kipróbáljam. Nekünk nagyon ízlett, így itt a helye.

Hozzávalók:

Az omlós tésztához:

• 24 dkg finomliszt
• 16 dkg vaj vagy margarin
• 8 dkg porcukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1 tojás sárgája
• 2 nagy evőkanál tejföl

A morzsás réteghez:

• 12, 5 dkg vaj vagy margarin
• 20 dkg finomliszt
• 20 dkg porcukor

A töltelékhez:

• 1 kk fahéj
• 30 dkg kemény szilvalekvár (ha nem elég kemény 1-2 kk vaníliás pudingport, vagy 1-2 tojássárgáját keverjünk bele)
• 10 dkg dió

Az omlós tésztát készítjük el először. A lisztet a felkockázott vajjal összemorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk, vagy a gépi habverő dagasztóspiráljával összedolgozzuk, majd két órára hűtőbe tesszük.

A morzsához a lisztet összekeverjük a cukorral. A vajat felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a keverékhez, és morzsává keverjük  (kézzel, vagy a robotgép dagasztóspiráljával). A morzsát is a hűtőbe tesszük.

A lekvárt összekeverjük a fahéjjal, a diót késsel durvára vágjuk.

Egy kb. 25x30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, belehelyezzük a kinyújtott omlós tésztát, megkenjük a lekvárral, rászórjuk a diót majd a morzsát, és előmelegített sütőben készre sütjük.

Forrón, még a tepsiben felkockázzuk (hidegen nem lehet, mert a morzsa törne), majd amikor teljesen kihűlt, tányérra sorakoztatjuk a szeleteket és a porcukorral meghintve tálaljuk.

Zserbó

A legtöbb zserbóban csak két réteg dió van, a mi családi receptünk viszont 3 réteg dióval teszi ellenállhatatlanul finommá a sütik egyik királyát.
Nagy kedvenc ez nálunk, apa és Ádám is rajonganak érte, és nálunk nincs családi ünnep zserbó nélkül. Aki evett belőle, mindenki nagyon-nagyon szerette.

Hozzávalók:

Tésztához:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg zsír 
• 2 db egész tojás 
• 4 dkg élesztő 
• 1 marék cukor 
• csipet só
• kevés tej az összeállításhoz 

Töltelékhez.

• 40 dkg darált dió
• 40 dkg cukor 
• mazsola 
• citromhéj 
• a kenéshez baracklekvár 

A tetejére:

• ét tortabevonó
• vaj 

A tészta hozzávalóiból tésztát gyúrunk, négy cipóra osztjuk, és fél órát pihentetjük. Az élesztőt nem kell felfuttatni, elég belemorzsolni.

A töltelék hozzávalóit összekeverjük.
A lapokat egyesével kinyújtjuk, lekvárral alaposan megkenjük, majd a diós töltelékkel megszórjuk.
Amikor a felső lapot is rátettük, lenyomkodjuk, és fél órát megint pihentetjük.
A sütés előtt villával megszurkáljuk a tetejét, és előmelegített sütőben készre sütjük. 

A tortabevonót és vajat gőz fölött felolvasztjuk, és a kihűl sütemény tetejére simítjuk.

Tepsiméret: kb. 22x37 cm