Mama-féle mézes krémes

Nem a klasszikus mézes krémes, de én nagyon szeretem, mert nagyon könnyű finomság!

Ennek a tetejére elvileg nem jár csoki, de aki úgy szeretné, nyugodtan tehet rá.

Eredetileg a krém jóval kevesebb mennyigéből készül, de úgy csak két réteg töltésére elég, és arra is csak éppen hogy, így én igencsak megnöveltem a krém mennyiségét. :)

Az eredeti recept szerint két réteget kell krémmel tölteni, és egy réteget csak lekvárral, de én mindhárom rétegbe teszek krémet, és az egyikbe még lekvárt is. 

Hozzávalók:

Tésztához:

• 45 dkg liszt 
• 5 dkg szobahőmérsékletű zsír (3dkg az eredeti receptben) 
• 15 dkg porcukor 
• 1 kk szódabikarbóna 
• 1 tojás 
• 3-4 kanál tej 
• 2 kanál méz 
• csipet só 

Krémhez:

• 30 dkg margarin 
• 30 dkg porcukor 
• vaníliás cukor 
• 5 ek búzadara 
• 5 dl tej 
• pici só 
• sárgabarack lekvár 

Kenéshez:

• tej

Tetejére: 

• porcukor
• vagy tortabevonóból és vajból készített máz 

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, ha kemény, akkor kevés tejjel lágyítjuk (de vegyük figyelembe, hogy a kéz melegétől folyamatosan puhul a tészta.). Ha összegyúrtuk, 4 cipóra osztjuk, és 15-20 percet pihentetjük. Nyújtás előtt a tésztát néhány mozdulattal átgyúrjuk, majd lisztezett deszkán nagyon vékonyra kinyújtjuk . Zsírozott tepsi hátulján, vagy alacsony peremű tepsiben megsütjük. Tepsiméret kb. 22x37cm vagy 25x38 cm (én mindkettőn készítettem már).

A krémhez a tejből és darából csipet sóval sűrű pépet főzünk, kihűtjük. A margarint a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a kihűlt darát és vaníliát, és jól kikeverjük.

A lapokat a töltés előtt tejjel alaposan megkenjük. Ha beszívta, megtöltjük a krémmel úgy, hogy a középső lapok közé sárgabarack lekvárt is teszünk (a krém tetejére simítjuk a lekvárt).

Hűvös helyre tesszük, egy éjszakát állni hagyjuk, hogy a tészta megpuhuljon.

Fahéjas keksz

Rachel Allen receptje alapján készült, igazán finom, és könnyen elkészíthető keksz. Fahéj rajongóknak kötelező!
A receptre itt bukkantam.

Hozzávalók:

• 12,5 dkg puha vaj
• 11 dkg cukor
• 1 db egész tojás
• 1 teáskanál vaníliakivonat vagy 1 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg liszt
• 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió
• 3/4 teáskanál sütőpor
• csipet só

A forgatáshoz:

• 1 csapott evőkanál cukor
• 1 csapott evőkanál fahéj

A vajat a cukorral habosra keverjük, majd a tojást, vaníliát, szerecsendiót és sót is hozzáadjuk, és tovább keverjük. Végül apránként beleforgatjuk a sütőporral elkevert lisztet (én a robotgép dagasztóspirálját használtam kivételesen), majd 1-2 mozdulattal kész tésztává gyúrjuk.

32 részre osztjuk (többszörös felezéssel) és golyókat formálunk, megforgatjuk a fahéjas porcukorban, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. Villával lenyomkodjuk, és előmelegített sütőben készre sütjük (8-10 perc).

Gombóc

A gombócot én nagyon szerettem mindig is, de valahogy otthon nagyon ritkán készült, és én is ritkán készítem. Magam sem értem miért, hiszen nem nagy kunszt, és jól variálható: lehet prézlis vagy mákos, lehet szilvás vagy sárgabarackos, készülhet belőle gombóc és nudli is.

Ez a gombóc tán attól más, mint a jobban elterjedt receptek gombócai, hogy a krumplit meghámozva főzzük meg, és a tésztába nem kerül tojást.

A hozzávalókat nem mértem le, mindig érzésre készül.

Én most 3 "krumplinyomónyi" főtt krumpliból készítettem, és így lett 21 darab gombóc belőle.

Hozzávalók:

• burgonya
• rétes liszt (finom liszttel nagyon ragad!)
• só
• fahéj
• vörös szilva vagy sárgabarack (friss, vagy fagyasztott)
• házi zsemlemorzsa
• kevés zsír (olajjal is lehet, de mamámtól így tanultam)

Elkészítés:

A burgonyát meghámozzuk, sós vízben puhára főzzük, krumplinyomóval áttörjük. Teljesen kihűtjük (célszerű előző este megfőzni és áttörni a krumplit).

A kihűlt, áttört burgonyát kevés sóval, és annyi rétes liszttel dolgozzuk össze, amennyit könnyedén felvesz. 

Kinyújtjuk kb. 4-5 mm vastagra, és akkora négyzetekre vágjuk, amellyel a bele helyezett gyümölcsöt könnyen körbe tudjuk ölelni.

Beleteszünk fél-fél szem magozott vörös szilvát, vagy kb. 1/3 db magozott sárgabarackot, megszórjuk késhegynyi fahéjjal, majd a csücskeinél összefogjuk, és a vágás melletti, 4-5 mm vastag oldalakat szembe fordítjuk és  összenyomjuk (ott nem lisztes, ezért szuperül összeragad!), majd gömbölyűre formázzuk.

A gombócokat lobogó vízben kifőzzük. Amikor feljönnek a víz tetejére kb. 3-4 percig kell még főzni takarék lángon. Tálba szedjük, és 1-2 evőkanál olvasztott zsírban megforgatjuk.

A házi zsemlemorzsát egy-két kanál zsíron aranybarnára pirítjuk, és egyenként beleforgatjuk a még forró gombócokat.

Forgathatjuk darált mákba is.

Cukorral (vagy porcukorral) megszórva tálaljuk. 

Sajtos stangli

Ez a recept is mama füzetéből való, és mióta az eszemet tudom, ez nálunk A SÓS sütemény. Ha ünnep van és többfélét is sütünk, és kell valamilyen sós is, akkor szinte mindig erre esik a választás. 

Füstölt sajttal és trappistával is nagyon finom lesz az eredmény.

Hozzávalók:

Tésztához:

• 50 dkg liszt 
• 25 dkg margarin vagy 20 dkg zsír 
• 10 dkg reszelt sajt 
• 2 dkg élesztő 
• kb. 2 dl tejföl 
• 1 egész tojás 
• 1 ek só 

Tetejére:

• 10 dkg sajt 
• tojás 

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összedolgozzuk (az élesztőt nem kell felfuttatni, elég belemorzsolni), kb. 20 percig pihentetjük, majd nem túl vékonyra kinyújtjuk. Megkenjük tojással, ráreszeljük a sajtot, majd derelyemetélővel tetszőleges nagyságú csíkokra vágjuk. Zsírozott tepsire tesszük, 1 órát konyharuhával letakarva pihentetjük, majd készre sütjük.

Amerikai almáspite 2.

Korábban már sütöttem hasonlót egy másik recept alapján, ami borzasztóan ízlett. De most Évitől kedvet kaptam és elkészítettem ezt a változatot is.
Nos, sem én, sem Életem Párja nem tudott dönteni, hogy a kettő közül melyik a finomabb, mert mindkettő brutálisan jó, hiper-szuper finom. :)
A tészta hasonló, az elkészítés kicsit eltérő, mint a korábbi változat.
Az eredeti recept itt olvasható.

Mivel utálom a dagasztóspirált használni, mivel nincs légkeveréses sütőm (ősrégi sütőm van, amin csak a takarékláng és a maximum van bejelölve...) és időm sem volt túl sok, így kicsit egyszerűsítettem, gyorsítottam az elkészítés menetén, hiszen a másik piténél is működött a kézzel morzsolós tésztagyúrásos módszer és a rövid hűtési idő is. :)

Hozzávalók:

Tészta:

• 35 dkg liszt
• 1 késhegynyi sütőpor
• 1 tasak vanillincukor
• 1 csipet só
• 17,5 dkg hideg (!) vaj felkockázva
• 1 tojásfehérje 
• 50 ml (kb. 4-5 evőkanál) hideg víz

Töltelék:

• 1 kg alma
• 10 dkg cukor/porcukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 5 dkg búzadara

Tetejére:

• 1 tojássárgája (közepes tojásból)
• 1 evőkanál tej

A tészta hozzávalót a vizet kivéve kézzel, gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, majd a vizet is hozzáadva pár mozdulattal összegyúrjuk, 3 felé szedjük, egyesével celofánba csomagolva a mélyhűtőbe tesszük.

Az almát lereszeljük, a cukorral és fahéjjal kb. 5 perc alatt megpároljuk, majd belekeverjük a búzadarát, félretesszük.

A sütőt közben begyújtjuk, a tojást és tejet elkeverjük.

Egy tésztát kiveszünk, kör alakúra nyújtjuk, és a tepsibe helyezzük, pár perc alatt elősütjük.

Közben kinyújtjuk a másik két gombócot is: az egyiket kb. 3 cm széles és a piteforma kerületével megegyező hosszú csíkká, a másikat szintén kör alakúvá.

Az elősütött tésztára gyorsan rátesszük a csíkot körben (hamar olvad a tészta, ezért fontos, hogy gyorsan dolgozzunk!),és az elősütött tésztához nyomkodjuk, belekanalazzuk és elsimítjuk a tölteléket, majd befedjük a kerek lappal, a széleknél itt is alaposan összedolgozzuk, ezután bevagdossuk, tetejét, megkenjük a tejes tojással és visszadugjuk a sütőbe, készre sütjük.

Mi csak önmagában ettük, de vaníliaszósszal még fokozható az élvezet! :)

Diós-almás bögrés süti

Csak úgy érzésre készült, de nagyon-nagyon-nagyon finom lett a végeredmény!
Őszintén ajánlom, ha valami igazán diós, zamatos, egyszerű sütire vágytok!

Hozzávalók:

• 2 egész tojás
• 1 bögre cukor
• 1 bögre darált dió
• 1,5 bögre liszt
• 1 bögre tej
• fél bögre olaj
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 nagyobb alma reszelve
• kevés rum (elhagyható)

A tészta hozzávalóit összekeverjük, és egy kisebb méretű (32x22 cm), zsírozott tepsibe öntjük, majd készre sütjük.
A tetejét leönthetjük kakaós vagy csokis mázzal, de kínálhatjuk csak porcukorral is.

Almás palacsinta

...ahogy a mamámtól tanultam.

Hozzávalók:

• 2 db egész tojás
• 4 púpos evőkanál cukor
• csipet só
• 70 dkg liszt (ebből 10-15 dkg rétes liszt, a többi finom liszt)
• 7,5-8 dl langyos víz
• 70 dkg reszelt alma (ez a megtisztított, lereszelt alma tömege) Ha nagyon savanyú almát használunk, kevesebb is elég, ízléstől függ.

A palacsinta tészta hozzávalóit csomómentesre keverjük. Sűrű masszát kell kapni, mert az almát nem csavarjuk ki a levétől, így hígul még. Belekeverjük a lereszelt almát (előtte nem kell meghámozni).
A palacsintasütőt (teflon vagy zománcos is jó) felforrósítjuk, majd olajjal vagy zsírral kikenjük (minden darab sütése előtt ismételjük).
Egy nagy merőkanálnyi tésztát teszünk a palacsintasütőbe, kanállal szétkenjük (kb. 5-7 mm magasnak kell lennie), és alaposan megsütjük (figyeljük az alját, hogy mikor barnul), majd egy határozott mozdulattal megfordítjuk (ne totojázzunk vele, mert a tészta nehéz, és elszakadhat) és a másik felét is megsütjük.
Fahéjas cukorral megszórjuk, félbehajtjuk, a tetejét is meghintjük a fahéjas cukorral, és így tálaljuk. Melegen az igazi!

A tészta vastag lesz, ezért tekerni nem lehet. 

Nekem ebből a mennyiségből 12 db lett, és fejenként, egy tartalmas leves után felnőtteknek 2 db szerintem bőven elég, mert igazán "testes" ez a palacsinta.