1,5 éve megkaptam Ádámtól a Váncza süteményes könyvet, és felfedeztem, hogy bizony eredetileg ebben szerepelt a Kanonok lepény. A sütiskönyv szerint mogyoróval és lekvárral van ízesítve a tészta, mi így sosem ettük, viszont a tészta ugyan az.
Szerintem langyosan a legfinomabb: ilyenkor még ropogós a tészta, ami a langyos töltelékkel keveredve egyszerűen ellenállhatatlan. Másnapra a tészta viszont teljesen megpuhul, de az íze azért ugyan olyan finom marad.
Hozzávalók:
Tésztához:
- 50 dkg liszt
- 1 cs. sütőpor
- 25 dkg cukor (porcukor is jó)
- 2 jó kanál zsír (kb. 12 dkg)
- 2 egész tojás
- fél cs. vaníliás cukor (elhagyható)
- 1 citrom reszelt héja
- csipet só
- kevés tej az összeállításhoz (tejföllel is készíthető)
- meggy befőtt vagy alma
- 5-6 kanál házi zsemlemorzsa
- cukor
- fahéj
Két részre osztjuk. Az egyik felét kinyújtjuk, zsírral kikent tepsibe tesszük (tepsiméret kb. 22x37cm). Megszórjuk 2-3 ek. házi zsemlemorzsával, rászórjuk a lecsöpögtetett, kinyomkodott meggyet vagy a reszelt, enyhén kinyomkodott almát, megszórjuk fahéjjal és cukorral (a meggy ill. az alma savanyúságától függően kb. 2-4 kanállal), végül felülről is meghintjük zsemlemorzsával. A másik tésztát is kinyújtjuk, ráhelyezzük a gyümölcsös rétegre, kezünkkel lenyomkodjuk, villával megszurkáljuk és mehet az előmelegített sütőbe, ahol aranybarnára sütjük. Porcukorral megszórva tálaljuk.
Ennek a sütinek a tetejét nem kell megkenni tojással sütés előtt.
Kicsit eltúloztam a meggyes töltelék mennyiségét :) |
Almával |
2 megjegyzés:
Na ezért a meggyesért meg vagyok szédülve! Sosem tudok ellenállni! Hami...
:) Bizony, hami! Én általában soha, semmilyen sütinek nem tudok ellenállni, sütifüggőségben szenvedek. :D
Megjegyzés küldése