Eredetileg sertés lapockából kéne készíteni, úgy sokkal tartalmasabb, zamatosabb (és tán finomabb is) lesz, de én most a gyorsaságra való tekintettel csirkemellel készítettem, de készült már pulykamellből is.
Leírom azért mindkét készítési módot nektek, hogy választhassatok! :)
A recept egyébként egy réges-régi szakácskönyvből való.
Hozzávalók:
- sertés lapocka, vagy csirkemell, vagy pulykamell
- kevés zsír
- fokhagyma
- só, bors, majoranna, pirospaprika
- húsleves kocka (kb. 60-70 dkg húshoz elég 1 kocka)
- burgonya
- olaj a sütéshez
A sertéshúst felkockázzuk, és nagyon kevés zsiradékon zsírjára pirítjuk. Ha kevés zsiradékot enged ki magából a hús, pótoljuk, hogy ne égjen le.
Ha lepirult, és szép pirosas színt kapott a hús, hozzáadjuk a nagyon apróra vágott fokhagymát, átforgatjuk, hogy kijöjjön az illata, majd nagyon kevés vizet hozzáadva, fedő alatt puhára pároljuk, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a majorannával. Ha a víz elfőtt, pótoljuk, de amikor a hús már majdnem tökéletesen puha, akkor már nem vizet öntünk alá, hanem egy fél kávéscsésze forró vízben feloldott húsleveskockát. Ezzel főzzük készre. A legvégén megszórjuk pirospaprikával.
Ha csirke- vagy pulykamellel készítjük, nem kell sokat bíbelődni a pirítással és a párolással, mert a csirkemell pillanatok alatt kész: a felkockázott csirkemellt egy evőkanál zsíron fehéredésig pirítjuk, rádobjuk a fokhagymát, átforgatjuk, majd rögtön felöntjük a vegetás vízzel, fűszerezzük, és 1-2 perc alatt puhára pároljuk, a végén pirospaprikával megszórjuk.
A hasábokra vagy kockákra vágott krumplit bő olajban kisütjük, lecsöpögtetjük, majd a hússal óvatosan összekeverjük.
Savanyúsággal tálaljuk. Illetve aki kéri, friss kenyér is jár hozzá.
5 megjegyzés:
Jaj de imádjuk.
Már majdnem elfelejtettem...ideje feleveníteni.
Pont ma reggel jutott eszembe,hogy milyen régen főztem ilyet!Nagyon szeretjük,ideje ismét elkészíteni:))Jók a képek:)
Szerintem ez sok ember kedvence! Lehet ezt nem szeretni? A lányok miatt jó ide betérni...sok fogukra való akad!
Istenem, hogy milyen nagy gond is ez..., hogy nap mint nap mit tegyél nekik az asztalra!!! Amit meg is esznek!!!
Puszi Ditti főzzél gusztákat!
Sziaszok! Örülök nektek, meg hogy meghoztam a kedveteket egy kis brassóihoz! :) Igen, valóban nagy gond nap, mint nap kitalálni, hogy mit főzünk-pedig nekem még gyerekem sincs. Viszont van egy laktózérzékeny, nagyon érzékeny gyomrú Ádámom, akinek nem egyszerű változatosan főzni, de azért igyekszem mindig 1-1 új dolgot becsempészni az étrendünkbe. Sajnos szokszor előfordul, hogy bár nagyon ízlik neki 1-1 étel, valamiért a gyomra mégsem bírja, így ezeket vagy nem főzöm többet, vagy csak magamnak...na de ki szeret csak magnak főzni?
Megjegyzés küldése